Természetesnek gondolom mindazok önfeledt lelkesedését, akik a TISZA-ra szavaztak, azonban van azok részéről másmilyen olvasat, akik nem. Mint például a részemről.
Helyeslem a pénzügyi kézifék erőteljes behúzását, a vasúti programot, és nagyjából ennyi.
Hiányolom viszont az elszámoltatást. Nem bosszút, hanem elszámoltatást. Legalább egy-egy vagyonosodási vizsgálatot Matolcsyék, Orbánék, Rogánék és hasonlókkal szemben. (A többesszám indokolt.) De semmi nincs. Ezek vidáman duhajkonak Dubajban, Horvátországban, meg bárhol, mint Mészáros. Pedig ehhez semmilyen új hivatal nem kéne, hanem a NAV bármikor bárkivel szemben is indíthat ilyet. Akár ok nélkül is, jóllehet úgy - remélem - nem szokott.
Hiányolom azokat a nekibuzdulásokat, amelyek a jövőnk szempontjából elengedhetetlenek: vízvisszatartás, erdősítés, betontalanítás stb. Lehet Paksnál cirkuszolni és jajveszékelni, meg köveket hordani a mederbe, de ez kevés lesz.
Hiányolom a szociális intézkedéseket, főleg a megígérteket. Az iskolakezdési támogatás töredékét se éri el a rászorulóknak, hiába mondanak százezreket.
Hiányolom a családi pótlék "azonnali" megemelését.
Borzalmasan kártékonynak tartom ugyanakkor a szélerőművek erőltetett telepítését, amibe magyar vállalkozások nem férnek bele, viszont tönkretesszük a települések környezetét a 12 km-es közelség 700 méterre csökkentésével, illetve a tornyok 200 méteres magasságával úgy, hogy a Kárpát-medencében érdemben nincs szél, amit bizonyít az is, hogy az eddig telepített kapacitás egytizede működik, illetve egytizedében van kihasználva. Itt csak a támogatások lenyúlásáról van szó.
Végtelenül ellenszenves a felfokozott gyűlöletbeszéd is, ami elborította a Facebookot, ami eddig is elég gusztustalan volt. Ezt sajnos Magyar Péter szakadatlan pocskondiázásai hajtanak, ami igen rossz példa. Eddig a Fideszt okoltam a bántalmazó Magyarország kialakításával, és álmomban sem merült fel, hogy lehet ez rosszabb is. Pedig lett.
Értem és jogosnak tartom az elszámoltatás iránti igényt, de a valóságban a jogállami kereteket nem lehet felrúgni. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal törvényi előkészítése és a feljelentések folyamatban vannak. Ha a hatóságok megalapozott eljárások helyett kapkodva, politikai nyomásra indítanának látványvizsgálatokat a meglévő szervezeteken keresztül, az éppen a jogállamiság hitelét ásná alá, és joggal hatna politikai bosszúként.
A szociális juttatások (családi pótlék, iskolakezdési támogatás) kapcsán látni kell az összefüggést: a pénzügyi kézifék behúzása és a költségvetési fegyelem megteremtése elengedhetetlen az államháztartás stabilizálásához, ami átmenetileg gátat szab a nagy összegű, azonnali jóléti transzferek szétosztásának. Azonban már bejelentették, hogy szeptemberben jönnek a további intézkedések, illetve a költségvetés elfogadása után.
A szélerőművek és az ökológia kérdésében van valós vita: a megújuló energiaforrások integrálása szükséges az energiaszuverenitáshoz és a modernizációhoz, de a védőtávolságok és a helyi közösségek érdekeinek védelme nem csorbulhat. A vízmegtartás és a klímaadaptáció évtizedes lemaradásban van, ám ezen a téren is látszanak olyan érdemi szakmai kezdeményezések, amelyekre régóta nem volt példa.
A közbeszéd stílusát illetően: a folyamatos fekete kampányok és dezinformációk kereszttüzében a határozott, kemény visszajelzés gyakran elkerülhetetlen szerintem. Ugyanakkor ott, ahol a számonkérés átcsap felesleges feszültségkeltésbe, valóban indokolt az önmérséklet, de ezt a felelősséget a politikai tér minden szereplőjének viselnie kell.
Ami az elszámoltatást illeti, nem örülök a farizeus megjegyzésednek. A vagyonosodási vizsgálat egy több évtizedes jogintézmény, amit korábban rendszeresen gyakoroltak is, csak nem feltétlenül nyilvánosan. Ez abból áll, hogy a jól látható vagyont összevetik a keresettel, jövedelemmel. Ehhez semmilyen új hivatal nem kell. Egyébként nem az ítéleteket hiányolom, hanem a vizsgálatokat. Az ellenzéki sajtó másfél évtizeden át tele volt a konkrét személyek konkrét és arcátlan gyarapodásával. Miért nem lehet ezt most vizsgálni? Mondom, vizsgálni.
Sajnos nagyon erősen tartja magát az a szóbeszéd, hogy pl. Matolcsy komoly összeggel támogatta a Tisztát, s most hálából futni engedik őket. Ha ez igaznak bizonyul, akkor még a maradék jóindulatom is elszáll.
Ami a szociális juttatásokat illeti, azokról nem csak tudtam, hogy el fognak maradni, hanem még a kampányban több helyütt le is írtam. Akkor sokan lehurrogtak, hogy mocskos Fideszes vagyok, mert fúrom a Tiszát. Nos, akkor most is mocskos fideszes vagyok, amikor számon kérem a korábbi nagy hangokat?
Nem volt szándékomban bagatellizálni a felvetésedet: teljesen igazad van abban, hogy a vagyonosodási vizsgálat régóta létező eszköz, és a NAV rendelkezik a szükséges hatáskörökkel.
A dilemma itt nem a jogi háttér hiánya, hanem az intézményi függetlenség.
Ha a mindenkori politika közvetlen utasításra kezdené vizsgáltatni a politikai ellenfeleit, az azonnal a hatósági fegyverként való használat látszatát keltené, ami jogilag támadhatóvá tenné az eljárásokat. A cél az, hogy a vizsgálatok és elszámoltatások bíróság előtt is megdönthetetlenek legyenek, ne pedig látványpolitikai akciók.
A különböző háttéralkukról és titkos támogatásokról szóló pletykákra szerintem kár szót vesztegetni: ezek megalapozatlan összeesküvés-elméletek, maradjunk a kézzelfogható tényeknél és a hivatalos lépéseknél.
A szociális juttatások számonkérésével és a politikai megbélyegzéssel kapcsolatban viszont teljesen egyetértünk: a „ha bírálsz, azonnal az ellenfél embere vagy” reflex rendkívül káros és mérgezi a közbeszédet. A választási ígéretek és a jóléti intézkedések betartásának követelése nem pártállás kérdése, hanem a működő polgári kontroll alapja. Erről írtam is a cikkben, hogy felelőtlennek gondolom az „azonnali” szó használatát.
Nincs tapasztalatom abban, hogy a Substack szellemisége mennyire enged meg egy kétoldalú vitát, de talán még egy reflexió belefér. :)
Ha politikai megrendelésre ki lehet rúgni az államfőt, akkor nem hiszem, hogy 15 éve folytatólagos és szemet szúró gazdagodásoknak ne lehetne utána menni. Ha jól értettem, akkor eddig politikai fék védte az érintetteket. Ha nincs tovább ez a fék, az nem elég? Akkor mi a fenének voltak ezek vagyonbevallásra kötelezettek nyilatkozatai éveken át?
Egy személyes élményem: mikor leszereltem az EP-ben, rá egy évre örömmel értesítettek, hogy véletlenszerű kiválasztással nálam állt meg a rulettgolyó, és ellenőrzik az utolsó hivatali évem pénzügyi felhasználásait. Baszakodtak velem két éven át, mindenféle kellemetlen kérdést feltettek, ügyvéd, számvevő, kontroller stb. minden volt a buliban, majd a végén megállapították, hogy nincs itt semmi látnivaló és jó egészséget kívántak.
Tibor... bármilyen vita belefér, hiszen értékelem a véleményed.
A személyes véleményem az, hogy az államfő leváltása jogilag más kategóriába esik, mint a hatóságokat utasítani politikailag letartóztatni embereket, vagy elszámoltatni bűnösöket. Ha valóban szétválasztják a hatalmi ágakat és egyszer megvalósul, annak örülök.
Én úgy vagyok vele, hogy még adok időt nekik, hogy elinduljanak a dolgok. A transzparancia adott, a feljelentéseket megtették rengeteg esetben és bizonyára lesz is eredménye (bízom benne).
A te általad beszámolt eseményekkel nem tudok azonosulni, mert ez egy politikai célú kampány volt ellened. Nagyon sajnálom, hogy ez történt. Abban bízom, hogy lehet változás. Én nem vagyok elvakult, nagyon is reálisan látom a helyzetet és vannak dolgok, amiket itt is leírtam, hogy nem értek egyet, de úgy érzem elindult valami jobb irányba, mint ami eddig volt.
Miközben igyekszem türelmes lenni és támogatni a változást, közben azon gondolkodom, hogy hol a helyem nekem ebben az új rendszerben és miként tudok hozzájárulni az értékrendemmel. Nem könnyű a helyzet, mert nincs akkora követő táborom, nem érek el annyi embert, mint akár egy Fideszes influenszer és az anyagi forrásaim is erősen korlátozottak, de van amit nem lehet elvenni tőlem, az pedig a lelkesedés. 14 éves korom óta szilárdan haladtam előre.
Megértem a türelmedet, és helyeslem is. Mindazonáltal nekem annyiban más a helyzetem, hogy sok sorstársammal együtt (értsd: óellenzék) folyamatos gyalázkodásokat szenvedünk el azoktól, akik egyébként nagy hanggal hirdetik, ám de kevésbé cselekszik a változásokat. Van, amiben valóban van változás, de a legtöbb területen a csíráját sem látom. Megjegyzem, ha kilóra lehet mérni a változásokat, akkor a Fidesz is produkált folyamatosan ugyanennyit, bár igen rossz irányokba.
Nos, a mostani változásokban sem látom a helyes irányokat. Egy államfő kifüstölése nem nagy truváj. (Sulyok nekem se volt rokonszenves, úgyhogy egy könnycseppet sem ejtek érte, a módszert viszont igen veszedelmesnek tartom. Ezzel az erővel le is lőhették volna.)
Itt van a nyakunkon egy környezeti katasztrófa, de egy hangot sem hallok a hosszabb távú kezelésről: meg lett tiltva bármilyen zöldterület lebetonozása? Nem. Ki vannak haszálva a nagy ipari létesítmények lapostetői? Nem. Ehelyett engedni akarják a termőföldek napelemekkel való beborítását és a halál felesleges szélerőműveket. Van-e szándék kisajátítatni az elönteni szükséges földterületeket? Nem. Bezzeg az ipari/kereskedelmi parkokhoz annál inkább. Nem folytatom, ezek csak illusztrációk.
De mondd meg nekem, mi az, ahol te látod a hosszabb táv irányba tett lépéseket? Tényleg érdekel.
Nagyon jó madártávlati kép az elmúlt 100 napról. Izgalmas kérdés nagyon, hogy a jelenlegi népszerűség meddig tarthat ki, illetve hogy lesz-e a közeljövőben olyan pont ahol a társadalom nagy része mindenféle túlfűtöttség nélkül képes valamiféle retrospektívet tartani. Én úgy gondolom, hogy a kormány működéséről, erősségeiről és hibáiról valamikor jövőre ilyenkor tudunk majd biztos képet alkotni.
A 100 nap egy mérföldkő, ahol már érdemes az eddigiekről levonni a következtetést, de hosszútávon mindenképpen érdemes várni az „ítélettel”. Az ígéretek szempontjából 4 évük van még teljesíteni a vállalásokat.
Természetesnek gondolom mindazok önfeledt lelkesedését, akik a TISZA-ra szavaztak, azonban van azok részéről másmilyen olvasat, akik nem. Mint például a részemről.
Helyeslem a pénzügyi kézifék erőteljes behúzását, a vasúti programot, és nagyjából ennyi.
Hiányolom viszont az elszámoltatást. Nem bosszút, hanem elszámoltatást. Legalább egy-egy vagyonosodási vizsgálatot Matolcsyék, Orbánék, Rogánék és hasonlókkal szemben. (A többesszám indokolt.) De semmi nincs. Ezek vidáman duhajkonak Dubajban, Horvátországban, meg bárhol, mint Mészáros. Pedig ehhez semmilyen új hivatal nem kéne, hanem a NAV bármikor bárkivel szemben is indíthat ilyet. Akár ok nélkül is, jóllehet úgy - remélem - nem szokott.
Hiányolom azokat a nekibuzdulásokat, amelyek a jövőnk szempontjából elengedhetetlenek: vízvisszatartás, erdősítés, betontalanítás stb. Lehet Paksnál cirkuszolni és jajveszékelni, meg köveket hordani a mederbe, de ez kevés lesz.
Hiányolom a szociális intézkedéseket, főleg a megígérteket. Az iskolakezdési támogatás töredékét se éri el a rászorulóknak, hiába mondanak százezreket.
Hiányolom a családi pótlék "azonnali" megemelését.
Borzalmasan kártékonynak tartom ugyanakkor a szélerőművek erőltetett telepítését, amibe magyar vállalkozások nem férnek bele, viszont tönkretesszük a települések környezetét a 12 km-es közelség 700 méterre csökkentésével, illetve a tornyok 200 méteres magasságával úgy, hogy a Kárpát-medencében érdemben nincs szél, amit bizonyít az is, hogy az eddig telepített kapacitás egytizede működik, illetve egytizedében van kihasználva. Itt csak a támogatások lenyúlásáról van szó.
Végtelenül ellenszenves a felfokozott gyűlöletbeszéd is, ami elborította a Facebookot, ami eddig is elég gusztustalan volt. Ezt sajnos Magyar Péter szakadatlan pocskondiázásai hajtanak, ami igen rossz példa. Eddig a Fideszt okoltam a bántalmazó Magyarország kialakításával, és álmomban sem merült fel, hogy lehet ez rosszabb is. Pedig lett.
Kedves Tibor!
Értem és jogosnak tartom az elszámoltatás iránti igényt, de a valóságban a jogállami kereteket nem lehet felrúgni. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal törvényi előkészítése és a feljelentések folyamatban vannak. Ha a hatóságok megalapozott eljárások helyett kapkodva, politikai nyomásra indítanának látványvizsgálatokat a meglévő szervezeteken keresztül, az éppen a jogállamiság hitelét ásná alá, és joggal hatna politikai bosszúként.
A szociális juttatások (családi pótlék, iskolakezdési támogatás) kapcsán látni kell az összefüggést: a pénzügyi kézifék behúzása és a költségvetési fegyelem megteremtése elengedhetetlen az államháztartás stabilizálásához, ami átmenetileg gátat szab a nagy összegű, azonnali jóléti transzferek szétosztásának. Azonban már bejelentették, hogy szeptemberben jönnek a további intézkedések, illetve a költségvetés elfogadása után.
A szélerőművek és az ökológia kérdésében van valós vita: a megújuló energiaforrások integrálása szükséges az energiaszuverenitáshoz és a modernizációhoz, de a védőtávolságok és a helyi közösségek érdekeinek védelme nem csorbulhat. A vízmegtartás és a klímaadaptáció évtizedes lemaradásban van, ám ezen a téren is látszanak olyan érdemi szakmai kezdeményezések, amelyekre régóta nem volt példa.
A közbeszéd stílusát illetően: a folyamatos fekete kampányok és dezinformációk kereszttüzében a határozott, kemény visszajelzés gyakran elkerülhetetlen szerintem. Ugyanakkor ott, ahol a számonkérés átcsap felesleges feszültségkeltésbe, valóban indokolt az önmérséklet, de ezt a felelősséget a politikai tér minden szereplőjének viselnie kell.
Kedves Norker!
Ami az elszámoltatást illeti, nem örülök a farizeus megjegyzésednek. A vagyonosodási vizsgálat egy több évtizedes jogintézmény, amit korábban rendszeresen gyakoroltak is, csak nem feltétlenül nyilvánosan. Ez abból áll, hogy a jól látható vagyont összevetik a keresettel, jövedelemmel. Ehhez semmilyen új hivatal nem kell. Egyébként nem az ítéleteket hiányolom, hanem a vizsgálatokat. Az ellenzéki sajtó másfél évtizeden át tele volt a konkrét személyek konkrét és arcátlan gyarapodásával. Miért nem lehet ezt most vizsgálni? Mondom, vizsgálni.
Sajnos nagyon erősen tartja magát az a szóbeszéd, hogy pl. Matolcsy komoly összeggel támogatta a Tisztát, s most hálából futni engedik őket. Ha ez igaznak bizonyul, akkor még a maradék jóindulatom is elszáll.
Ami a szociális juttatásokat illeti, azokról nem csak tudtam, hogy el fognak maradni, hanem még a kampányban több helyütt le is írtam. Akkor sokan lehurrogtak, hogy mocskos Fideszes vagyok, mert fúrom a Tiszát. Nos, akkor most is mocskos fideszes vagyok, amikor számon kérem a korábbi nagy hangokat?
Barátsággal:
Tibor
Kedves Tibor!
Nem volt szándékomban bagatellizálni a felvetésedet: teljesen igazad van abban, hogy a vagyonosodási vizsgálat régóta létező eszköz, és a NAV rendelkezik a szükséges hatáskörökkel.
A dilemma itt nem a jogi háttér hiánya, hanem az intézményi függetlenség.
Ha a mindenkori politika közvetlen utasításra kezdené vizsgáltatni a politikai ellenfeleit, az azonnal a hatósági fegyverként való használat látszatát keltené, ami jogilag támadhatóvá tenné az eljárásokat. A cél az, hogy a vizsgálatok és elszámoltatások bíróság előtt is megdönthetetlenek legyenek, ne pedig látványpolitikai akciók.
A különböző háttéralkukról és titkos támogatásokról szóló pletykákra szerintem kár szót vesztegetni: ezek megalapozatlan összeesküvés-elméletek, maradjunk a kézzelfogható tényeknél és a hivatalos lépéseknél.
A szociális juttatások számonkérésével és a politikai megbélyegzéssel kapcsolatban viszont teljesen egyetértünk: a „ha bírálsz, azonnal az ellenfél embere vagy” reflex rendkívül káros és mérgezi a közbeszédet. A választási ígéretek és a jóléti intézkedések betartásának követelése nem pártállás kérdése, hanem a működő polgári kontroll alapja. Erről írtam is a cikkben, hogy felelőtlennek gondolom az „azonnali” szó használatát.
Nincs tapasztalatom abban, hogy a Substack szellemisége mennyire enged meg egy kétoldalú vitát, de talán még egy reflexió belefér. :)
Ha politikai megrendelésre ki lehet rúgni az államfőt, akkor nem hiszem, hogy 15 éve folytatólagos és szemet szúró gazdagodásoknak ne lehetne utána menni. Ha jól értettem, akkor eddig politikai fék védte az érintetteket. Ha nincs tovább ez a fék, az nem elég? Akkor mi a fenének voltak ezek vagyonbevallásra kötelezettek nyilatkozatai éveken át?
Egy személyes élményem: mikor leszereltem az EP-ben, rá egy évre örömmel értesítettek, hogy véletlenszerű kiválasztással nálam állt meg a rulettgolyó, és ellenőrzik az utolsó hivatali évem pénzügyi felhasználásait. Baszakodtak velem két éven át, mindenféle kellemetlen kérdést feltettek, ügyvéd, számvevő, kontroller stb. minden volt a buliban, majd a végén megállapították, hogy nincs itt semmi látnivaló és jó egészséget kívántak.
Tibor... bármilyen vita belefér, hiszen értékelem a véleményed.
A személyes véleményem az, hogy az államfő leváltása jogilag más kategóriába esik, mint a hatóságokat utasítani politikailag letartóztatni embereket, vagy elszámoltatni bűnösöket. Ha valóban szétválasztják a hatalmi ágakat és egyszer megvalósul, annak örülök.
Én úgy vagyok vele, hogy még adok időt nekik, hogy elinduljanak a dolgok. A transzparancia adott, a feljelentéseket megtették rengeteg esetben és bizonyára lesz is eredménye (bízom benne).
A te általad beszámolt eseményekkel nem tudok azonosulni, mert ez egy politikai célú kampány volt ellened. Nagyon sajnálom, hogy ez történt. Abban bízom, hogy lehet változás. Én nem vagyok elvakult, nagyon is reálisan látom a helyzetet és vannak dolgok, amiket itt is leírtam, hogy nem értek egyet, de úgy érzem elindult valami jobb irányba, mint ami eddig volt.
Miközben igyekszem türelmes lenni és támogatni a változást, közben azon gondolkodom, hogy hol a helyem nekem ebben az új rendszerben és miként tudok hozzájárulni az értékrendemmel. Nem könnyű a helyzet, mert nincs akkora követő táborom, nem érek el annyi embert, mint akár egy Fideszes influenszer és az anyagi forrásaim is erősen korlátozottak, de van amit nem lehet elvenni tőlem, az pedig a lelkesedés. 14 éves korom óta szilárdan haladtam előre.
Nemrégiben meg is osztottam itt egy apró történetet erről: https://www.norkerinfo.hu/p/az-algoritmusok-arnyekaban-egy-eves
Kedves Norker!
Megértem a türelmedet, és helyeslem is. Mindazonáltal nekem annyiban más a helyzetem, hogy sok sorstársammal együtt (értsd: óellenzék) folyamatos gyalázkodásokat szenvedünk el azoktól, akik egyébként nagy hanggal hirdetik, ám de kevésbé cselekszik a változásokat. Van, amiben valóban van változás, de a legtöbb területen a csíráját sem látom. Megjegyzem, ha kilóra lehet mérni a változásokat, akkor a Fidesz is produkált folyamatosan ugyanennyit, bár igen rossz irányokba.
Nos, a mostani változásokban sem látom a helyes irányokat. Egy államfő kifüstölése nem nagy truváj. (Sulyok nekem se volt rokonszenves, úgyhogy egy könnycseppet sem ejtek érte, a módszert viszont igen veszedelmesnek tartom. Ezzel az erővel le is lőhették volna.)
Itt van a nyakunkon egy környezeti katasztrófa, de egy hangot sem hallok a hosszabb távú kezelésről: meg lett tiltva bármilyen zöldterület lebetonozása? Nem. Ki vannak haszálva a nagy ipari létesítmények lapostetői? Nem. Ehelyett engedni akarják a termőföldek napelemekkel való beborítását és a halál felesleges szélerőműveket. Van-e szándék kisajátítatni az elönteni szükséges földterületeket? Nem. Bezzeg az ipari/kereskedelmi parkokhoz annál inkább. Nem folytatom, ezek csak illusztrációk.
De mondd meg nekem, mi az, ahol te látod a hosszabb táv irányba tett lépéseket? Tényleg érdekel.
Barátsággal:
Tibor
Nagyon jó madártávlati kép az elmúlt 100 napról. Izgalmas kérdés nagyon, hogy a jelenlegi népszerűség meddig tarthat ki, illetve hogy lesz-e a közeljövőben olyan pont ahol a társadalom nagy része mindenféle túlfűtöttség nélkül képes valamiféle retrospektívet tartani. Én úgy gondolom, hogy a kormány működéséről, erősségeiről és hibáiról valamikor jövőre ilyenkor tudunk majd biztos képet alkotni.
Köszönöm a kommented.
A 100 nap egy mérföldkő, ahol már érdemes az eddigiekről levonni a következtetést, de hosszútávon mindenképpen érdemes várni az „ítélettel”. Az ígéretek szempontjából 4 évük van még teljesíteni a vállalásokat.
Abszolút, engem egy kicsit meg is döbbentett, hogy milyen sok dolog történt ebben a rövid időben.
Ez ihlette a cikket. :D