Úgy tűnik a cancel culture-t a kormány is átvette. Normális párbeszéd, érvek ütköztetése helyett jön az elhallgattatás meg az egzisztenciális ellehetetlenítés. De ezt már ismerjük. Az "újdonság" itt elvileg a bíróságok észjárása és a jog esetleges értelmezése.
Sajnos azt kell mondjam, hogy több, hangsúlyozom TÖBB személyes tapasztalatom is van arról, hogy a bírósági döntések annyira kiszámíthatatlanok, mintha az eredményt pénzfeldobással döntenénk el. Jó lenne ezt a regnáló hatalom rovására írni, de sajnos a korrektség nem engedi. Ez így volt ugyanis már a 90-es és a 2000-es években is. Láttam olyat is, hogy az ítélet mindenben az alperesnek adott igazat, de az ügyet mégis elvesztette, mivel a felperes a bíróság szerint egy olyan "becsületes, több gyermeket nevelő állampolgár", hogy "csak" emiatt nem akarják elítélni. Hm.
Ez nálam el is érte azt a szintet, hogy bárhová, csak bíróságra ne menjen az ember az ügyével. Semmi értelme Magyarországon pereskedni.
A cikk nagyon jó egyébként, tényszerű és alapos.Több valós problémára, anomáliára is rávilágít egyszerre, a cancel culture-től kezdve a Hivatal megalkuvó magatartásán keresztül a bíróságok kiszámíthatatlan jogalkalmazásáig. Ha az oknyomozó újságírás útján jársz tovább, sajnos kifogyhatatlan témáid lesznek...
Az érdekes szerintem az, hogyan fogott össze a KDNP, a Hivatal, a hatóságok és a bíróságok hogy csak elintézzék, hogy szekuláris véleményért kussoltatni lehessen.
Teljesen korrekt, mert a sajtó csak egy darabig követte az eseményeket, utána már nem. A másodfokú ítéletről senki nem írt, így arról sem, hogy egy olyan gondolatért lett elítélve, amely még csak nem is szerepelt a vádak között.
Sajnos hiába írtam a 444-nek, hogy vannak jelentős fejlemények az ügyben, nem is válaszoltak a megkeresésemre. Ráadásul az a cikk fizetős, így az emberek többsége nem tudta elolvasni.
Úgy tűnik a cancel culture-t a kormány is átvette. Normális párbeszéd, érvek ütköztetése helyett jön az elhallgattatás meg az egzisztenciális ellehetetlenítés. De ezt már ismerjük. Az "újdonság" itt elvileg a bíróságok észjárása és a jog esetleges értelmezése.
Sajnos azt kell mondjam, hogy több, hangsúlyozom TÖBB személyes tapasztalatom is van arról, hogy a bírósági döntések annyira kiszámíthatatlanok, mintha az eredményt pénzfeldobással döntenénk el. Jó lenne ezt a regnáló hatalom rovására írni, de sajnos a korrektség nem engedi. Ez így volt ugyanis már a 90-es és a 2000-es években is. Láttam olyat is, hogy az ítélet mindenben az alperesnek adott igazat, de az ügyet mégis elvesztette, mivel a felperes a bíróság szerint egy olyan "becsületes, több gyermeket nevelő állampolgár", hogy "csak" emiatt nem akarják elítélni. Hm.
Ez nálam el is érte azt a szintet, hogy bárhová, csak bíróságra ne menjen az ember az ügyével. Semmi értelme Magyarországon pereskedni.
A cikk nagyon jó egyébként, tényszerű és alapos.Több valós problémára, anomáliára is rávilágít egyszerre, a cancel culture-től kezdve a Hivatal megalkuvó magatartásán keresztül a bíróságok kiszámíthatatlan jogalkalmazásáig. Ha az oknyomozó újságírás útján jársz tovább, sajnos kifogyhatatlan témáid lesznek...
Az érdekes szerintem az, hogyan fogott össze a KDNP, a Hivatal, a hatóságok és a bíróságok hogy csak elintézzék, hogy szekuláris véleményért kussoltatni lehessen.
A 444-en volt cikk az ügyről, az utolsó előtti bejegyzés így nem teljesen korrekt.
https://444.hu/tldr/2023/08/17/az-ateista-kishivatalnok-akit-karacsonyek-kirugtak-a-velemenye-miatt
Teljesen korrekt, mert a sajtó csak egy darabig követte az eseményeket, utána már nem. A másodfokú ítéletről senki nem írt, így arról sem, hogy egy olyan gondolatért lett elítélve, amely még csak nem is szerepelt a vádak között.
Sajnos hiába írtam a 444-nek, hogy vannak jelentős fejlemények az ügyben, nem is válaszoltak a megkeresésemre. Ráadásul az a cikk fizetős, így az emberek többsége nem tudta elolvasni.